2010. Szeptember 20-24. Dibben-Dobban egészséghét volt csoportunkban.
Három új "óvónéni" érkezett Andi néni mellé a héten. Andi néni, aki orvos, Gyöngyi néni, aki óvónőként végzett és Rita néni, aki gyógypedagógus. Hétfőtől péntekig minden nap sokat voltak velünk, s érdekes dolgokra hívták fel a figyelmünket.
Mi történt velünk hétfőn?
Sokat játszottunk, beszélgettünk és énekeltünk. Rácsodálkoztam, milyen fontos kincs a szívünk, és mennyire vigyázni kell rá. Most már értem, hogy mit hallgatnak az orvosok, amikor a szívet vizsgálják. Tudom, hogy a szív az ereken keresztül a vért pumpálja a testrészeimhez, hogy azok jól működjenek. Így például a 6szívem biztosítja, hogy ereje legyen a kezemnek és lábamnak, és azt is, hogy jól tudjak gondolkodni a fejemmel.
Dibben-dobban, dibben-dobban A kis kovács kalapál, Nem fárad el, meg nem áll. Dibben-dobban, dibben -dobban, erre fut egy kicsi ér, Arra fut egy másik ér, Benne a sok vér kincset ér!Mit tanultam meg kedden?
Ma is sok érdekes dolgot tanultam és láttam, még tévéadást is néztünk! Megtanultam, hogy friss, tiszta levegőt kell szívnom ahhoz, hogy jól működjön a szervezetem, és hogy ne duguljanak el ereim. Láttam, hogy milyen sok füst keletkezik a tüdőben, ha valaki cigarettát szív, és megértettem, mennyire beteggé teszi az embert a dohányzás.
Mai slágerünk: Füstöl a kémény, füstöl a mozdony, Füstöl a szomszéd, füstöl a torkom! Nem való ember szájába a cigi! Khm, khm, khm, ez nagyon ciki! Kormos a kémény, fekete a mozdony, Fullad a szomszéd, bereked a torkom. Doktor úr, annyit én megfogadok: Cigarettázni sohasem fogok Sohasem, sohasem, sohasem fogok!Mi volt szerdán az oviban?
Ma mi készítettük a reggelit, mégpedig szívbarát módon. Készítettünk gyümölcssalátát, valamint diókrémet, melyet barna kenyérre kentünk. Ezután játszottunk, és arról tanultunk, hogy a szívem és ereim egészségét őrzik a gyümölcsök, zöldségek, főzelékek, a barna kenyér és a dió. Azt is tudom már, hogy a cukros üdítők helyett jobb igazi gyümölcsleveket vagy csak vizet inni, a zsíros húsokat, édességeket, sós chipseket pedig jobb kerülni.
Lelkierő bajnokságon vettünk részt. Ennek az volt a lényege, hogy mindenkinek egy olyan ételt kellett hoznia, amelyet nem szeret, lehetőleg egészségeset. Ha ilyen nem akadt, akkor Andi néniék mézes fokhagymát tálaltak fel. Mivel biztattuk társainkat, így mindenki evett egy-egy falatot az általa nem szeretett ételből. Jutalomképpen dobogóra állva megkaptuk az ARANYALMA érdemrendet taps kíséretében.
Merre jártunk csütörtökön?
Ma nem az oviban voltunk, hanem kirándultunk az arborétumban, ahol aztán rengeteget mozogtunk, játszottunk. A kirándulásban az a jó, hogy a mozgás, a tiszta friss levegő, a napsütés és a természet mind az egészségemet szolgálják. Ha sokat mozgok, akkor nemcsak erős és vidám leszek, hanem a szívem is erősödik és az ereim is tiszták maradnak!
Miért voltunk pénteken az udvaron?
Gyógyteát ittunk reggelire, aminek fiurcsa volt az íze, de Gyöngyi néni mézzel megédesítette. Sokan megitták, még kértek is belőle, de azt láttuk, hogy pár gyereknek nem ízlett. A következő nyövényekből készült a teánk: citromfű, kakukkfű, borsmenta, bazsalikom.
Ma átismételtük, gyakoroltuk mindazt, amit a héten tanultunk, így megint sokat játszottunk, énekeltünk. Az akadályversenyen pedig megmutathattam, hogy mennyi mindent tudok már! A hat helyszínen a játékos feladatokat anyukák vezették. Elmondták nekünk, hogy nagyon élvezték a velünk töltött időt, s máskor is szívesen velünk játszanának.
Természettudomány másképp (2010. november 17.), helyszín: GAMF
Játékos délelőttöt töltöttünk egy nagy iskolában, ahová felnőttek járnak. Megismerkedtünk a lepkékkel, azok kikészítési módjával. Láttunk szendereket; érdekes, hogy onnan kapták a nevüket, mely fában találhatók. Felismertük a cincért, mivel az Erdei óvodában korábban már láttunk. Nagyon érdekes volt, hogy milyen különbségek vannak a fiú és a lány cincérek között.
Gyógynövényeket láthattunk, s az azokból készült illóolajokat szaglászhattuk. Meglepődtünk azon, hogy van egy olyan növény, amit pacsulinak hívnak, mert ezt a szót akkor halljuk, amikor valaki sok illatot tesz magára...
Mi, fiúk nagyon élveztük, mikor a legóból készült robotokat (kéz, autó) kipróbálhattuk. A kéz újjai akkor mozogtak, amikor öt gombot távolabb nyomogattunk.
Két tanító néni érdekes kísérleteket mutatott nekünk. Láthattuk, hogy a pohárban lévő víz mégis csak mozog, örvénylik. Ezt piros és kék festékkel mutatták be.
Érdekes volt, hogy a kémcsőben lévő gemkapcsok egy pohár vízben felülről nézve láthatatlanná váltak. Úgy varázsolták vissza, hogy a kémcsőbe vizet töltöttek.
Kockásfülű nyulat készített magának mindenki, amit el is vihettünk az óvodába. Csak három helyen kellett bevágni, egy picit hajtogatni és gemkapoccsal összefogatni. mikor feldobtuk a levegőbe, a két füle mint a propeller forgott, s a nyuszi szállt lefelé.
A legérdekesebb dolog a felnőttek (főiskolások) által készített járművek voltak, amibe mindannyian beleülhettünk. Igaz a pedálok jó 50 cm-re voltak, a kormányt elértük, de a kocsiból senki nem látszott ki. Zsófi egy kicsit megijedt, hogy bele lehet ülni az autóba, mert mondta Andi néninek, hogy ő nem tud vezetni.
Nagyon jól éreztük magunkat! Máskor is szívesen mennénk!
